2014. január 8., szerda
Paula Mclain: A párizsi feleség
A könyv az Alexandra kiadónál jelent meg 2012-ben, a borítója nekem nagyon tetszik. :)
Részben örülök, hogy nem olvastam még Hemingway írásai közül, mert ezt a könyvet egy kezdő műnek gondolom így az elolvasása után. De ezt a gondolatom majd a bejegyzés végén részletezem.
Fülszöveg:
A párizsi feleség Ernest Hemingway és első felesége, Hadley Richardson szívszorító szerelmének története.
Hadley halk szavú, huszonnyolc éves nő, aki már-már lemond arról, hogy valaha is szerelmes és boldog lehet, amikor 1920-ban Chicagóban megismerkedik Ernest Hemingwayjel. Rabul ejti a jóképű fiatal férfi lobbanékony természete és szenvedélyes vágya, hogy íróvá váljon. A rövid udvarlást és a gyors házasságkötést követően hajóra szállnak Párizs felé, és hamarosan az ott élő amerikaiak – köztük Gertrude Stein, Ezra Pound, F. Scott és Zelda Fitzgerald – színes és szeszélyes társaságának ünnepelt párja lesz belőlük.
A kávéházak szabados erkölcsű világa azonban ellentétben áll a család és a monogámia hagyományos értékeivel. Hadley féltékenységgel és önbizalomhiánnyal viaskodik, Ernest pedig ígéretes írói karrierjének elindításán fáradozik. Párizs tele van csábítással, és a házaspárnak szembesülnie kell a veszéllyel: Hemingway árulása az irodalomtörténet egyik legszebb szerelmének végét jelentheti.
 |
| Forrás |
Az én véleményem:
A könyv címe már előre vetíti, hogy ez bizony nem egy happy end-el záruló történet, ugyanis a kötet Hemingway első feleségéről szól, az ő szemszögéből láthatjuk a történteket.
Fantasztikus életük lehetett volna, a világ, amibe tartoztak, ott Párizsban szerintem leírhatatlan. Az akkori város, az akkori ruhák, zenék, az írók, akik a barátaik voltak és még sorolhatnám, varázslatos. :)
A korkülönbség, a felfogás, a különböző társadalmi helyzet és megannyi különbség felfedezhető volt már az elején közöttük, ami miatt bizony egy kapcsolat ritkán hosszú életű, és talán az sem tett jót nekik, hogy amíg Hadley nagyon-nagyon szerette Ernest-et, a férfi felől ez nem volt igazán viszonozva, szerintem.
 |
| Forrás |
Azért még sok éven át kitartottak egymás mellett, de a könyv végén annyira drukkoltam Hadley-nek hogy mondja már ki, hogy most már elég! Hihetetlen hatással volt rám ez a történet, könyv még így nem "fogott meg". :) Ahogy haladt előre a történet felváltva jött elő bennem a düh, a harag, az együttérzés és végül a szomorúság. Bevallom, a végén még egy kicsit el is pityeredtem. De ilyen egy jó könyv, érzelmeket vált ki. :)
 |
| Forrás |
Szóval egy szó, mint száz, nagyon ajánlom mindenkinek, hogy olvassa el. És az elején amit írtam, hogy örülök, hogy ezzel kezdtem a Hemingwayhez fűződő kapcsolatom, mert ezután a Vándorünnepet szeretném majd elolvasni, mert az szól a párizsi éveiről. És utána szépen sorban még pár regényt, novellát tőle.
Olvastatok már Hemingwaytől valamit? Ezt a könyvet olvastátok már?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Klasszikusnak számító köny, pozitív annak ellenére hogy mennyi nehézséget és bajt ír le.
VálaszTörlés